Ahogy technológiai fronton egyre több mindenben, úgy az e-buszok terén is a Távol-Kelet diktálja a tempót, nem pedig Észak-Amerika. De időközben Európa, és vele együtt Magyarország is felismerte, hogy milyen kézzelfogható előnyökkel jár a közúti közlekedés megújítása. Jövőre már csak karbonsemleges buszokat lehet üzembe állítani itthon, a járműbeszerzésnél is fontosabb azonban a töltési infrastruktúra kialakítása.
Hiába pörgött fel látványosan az elektromos autók értékesítése Európában, jelen állás szerint a vártnál gyorsabb elterjedésük is kevés lenne ahhoz, hogy az Európai Unió elérje nagyszabású célját, a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentését 2050-ig. A Boston Consulting Group szakértői szerint ugyanakkor van egy drasztikus, nagy áldozatokkal járó módja annak, hogy az EU sikerrel járjon: be kellene tiltani a benzines és dízel autók értékesítését 2030-tól.
Hamarosan újabb pályázatot hirdetnek az elektromos gépjárművek vásárlásának támogatására a magánszemélyek és a cégek számára is - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtökön.
Hosszú hónapok lejtmenetét követően áprilisban ismét bővült az Egyesült Királyság autópiaca, ráadásul nem is akárhogyan, harmincszor több autó adtak el a szigetországban, mint 2020 azonos időszakában. Az iparági szereplők a friss statisztikákat látva már optimistábbak a jövőt illetően, a teljes évre vonatkozó előrejelzésüket felfelé módosították az eladások tekintetében.
Németországban nőtt a forgalomba helyezett autók száma áprilisban az egy évvel korábbihoz képest, de még elmaradt a válság előtti szinttől. A német autógyárak termelése és exportja nőtt az év első négy hónapjában, az éves termelési prognózist azonban az alkatrészhiány miatt visszavágta a VDA, a német autóipar szakmai képviseleti szervezete.
Keresett-e már valaha valaki pénzt elektromos autókon? A kérdésre valószínűleg még mindig inkább nem a válasz, annak ellenére, hogy a Tesla egy ideje már nyereségesen működik. Miért? Hát azért, mert az amerikai cég nagy tételben értékesíti a környezetbarát(abb) autói után kapott környezetvédelmi krediteket, az ebből származó profit miatt nem veszteséges a cég. De hogy működik a rendszer? Honnan vannak a kreditek, mennyiért és kinek adja el őket a Tesla? Ennek jártunk utána.
A várakozások szerint a Stellantis képes lesz flottaszinten teljesíteni az Európai Unió által kitűzött szén-dioxid-kibocsátási célokat 2021-ben anélkül, hogy környezetvédelmi krediteket vásárolna a Teslától – jelentette ki Carlos Tavares, a PSA és a Fiat Chrysler összeolvadásából létrejött új cégcsoport vezére.
Tavaly a pandémia miatt közel 6 százalékkal visszaesett a globális autóértékesítés, az elektromos autók eladása viszont 41 százalékkal nőtt, és a teljes autóeladásnak már közel 5 százalékát adták a teljesen elektromos modellek, év végén világszerte közel 10 millió elektromos autó volt forgalomban. De ez még csak az út eleje, ahogy szigorodnak a károsanyag-kibocsátási szabályok, úgy állnak át az autógyártók a belsőégésű motoros autókról a teljesen elektromos modellekre, az utakon futó elektromos autók állománya pedig a tavalyi 10 millióról 2030-ra 145 millióra emelkedhet a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb elemzése alapján. A szervezetnek van egy optimistább forgatókönyve is, amennyiben a világ kormányai felgyorsítják erőfeszítéseiket a klímacélok eléréséért, 2030-ra akár 230 millió elektromos autó is lehet az utakon, azzal a globális autóállománynak már 12 százaléka teljesen elektromos lenne.
Mind bevétel, mind profitsoron verte az elemzői várakozásokat a Nio, azonban a kilátásokkal kapcsolatban figyelmeztetett, hogy a chiphiány továbbra is jelentős kihívások elé állítja a vállalatot, és emiatt a következő negyedévben az értékesítés növekedése tovább lassulhat.
A Boston Consulting Group úgy döntött, frissíti modelljét annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjon az elektromos autók várható elterjedésével kapcsolatban. Az eredmény több szempontból is megdöbbentő volt: a 2020 eleji előrejelzésükhöz képest négy évvel korábban, vagyis már 2026-ban bekövetkezhet az, hogy több elektromos autót adnak el a világban, mint belsőégésű motorral szereltet. A tisztán elektromos meghajtású autók pedig 15 éven belül átvehetik az uralmat a világ legnagyobb autópiacain.
A "Kína vs. Elon Musk" saga következő fejezete úgy tűnik, hogy elkezdődött és a Tesla kínai mézesheteinek vége lehet, miután a Global Times - a kínai államhoz legközelebb álló nagy médiaszervezet - egy lesújtó kritikát írt a Tesla eredményeiről és közölte, hogy a második negyedévben durva visszaesés jöhet a kínai piacon.
Újabb negyedév, újabb rekordok a Teslánál, bár ami a várakozásokhoz képesti felülteljesítést illeti, ez a negyedév hagyott némi kívánnivalót maga után. Miután a világ legértékesebb autógyártójáról van szó, így nyilvánvalóan magasak az elvárások és sokan arra számíthattak, hogy a cég masszívan felülteljesíti majd a Wall Street-i várakozásokat, de ez elmaradt és a zárás utáni kereskedésben esni kezdett az árfolyam a gyorsjelentést követően. A befektetők részben azt is kedvezőtlenül fogadhatták, hogy már a CO2-kreditek értékesítéséből származó bevétel nélkül is veszteséges lett volna a cég, a bitcoin-profit nélkül pláne.
Nagyot nőttek tavaly a kínai elektromosautó-gyártók a világ legnagyobb autópiacának számító Kínában, viszont a mostani tervek szerint az európai piacon is terjeszkednének.
Új elektromos autót mutatott be ma a Toyota, amely az első olyan modell, amit a kifejezetten az elektromos autók gyártására kialakított e-TNGA nevű platformján hozott létre a gyártó. A tervek szerint a bZ4X majd 2022 közepétől lesz kapható világszerte, de 2025-ig még számos új terméket mutatna be a cég, így a Toyota is belelendül az elektromosautó-gyártásba.
A kecskeméti Mercedes-gyár és a magyar autógyártás jövője szempontjából is kivételesen fontos bemutatóra került sor vasárnap: Sanghajban a világ megismerhette a Mercedes-Benz EQB-t, azt a hétüléses kivitelben is kapható kompakt SUV-t, amely az első sorozatgyártott elektromos autó lesz Magyarországon.
Csütörtök este a Mercedes-Benz végre megmutatta, hogyan is képzeli el az elektromos autózásra épülő jövőjét, amelyben a minél magasabb értékesítési darabszámok hajhászása helyett a nyereségesebb működés elérése és a tehetős vásárlók igényeinek legmesszemenőbb kielégítése kap főszerepet. Bevallom, régen vártam annyira egy új modell világpremierjét, mint a most bemutatott Mercedes-Benz EQS-ét.
Egy friss felmérés szerint, amelyet 15 európai nagyvárosban készítettek, az emberek többsége támogatná, hogy betiltsák a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését 2030-tól annak érdekében, hogy csökkenjen a károsanyag-kibocsátás és lassuljon a globális felmelegedés. A dolog érdekessége, hogy a Transport & Environment (T&E) által készíttetett, elsőre talán jelentéktelennek tűnő átfogó kutatás eredményei éppen egy olyan időszakban jelentek meg, amikor Brüsszelben nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy minden releváns, éghajlattal kapcsolatos szakpolitikát felülvizsgáljanak.
Az elektromos autók iránti kereslet dinamikusan növekszik, ugyanakkor a gyártáshoz nélkülözhetetlen nyersanyagok ára kezd egyre inkább elszállni. Ez azonban jelentős gátat szabhat annak, hogy olcsóbbá váljanak az akkumulátorok és ezáltal maguk a járművek.
Ahhoz, hogy az Európai Unió elősegítse az áttörést az elektromos közlekedés területén, fel kell gyorsítania a töltőinfrastruktúra kiépítését - közölte az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében. Az Európai Unió luxemburgi székhelyű számvevőszékének új jelentése szerint az unió messze van attól a céljától, hogy 2025-ig egymillió töltőpontot alakítson ki, és nem rendelkezik az elektromobilitásra vonatkozó átfogó stratégiai ütemtervvel sem.
A Jövő Mobilitása Szövetség egy átfogó piackutatást készített 704 fő részvételével, továbbá elemezték a 2020-as elektromos töltőhálózati adatokat is. A kutatásból kiderült, hogy 41 millió kilométer megtételére elegendő áramot vételezett a hazai töltőhálózaton a 12 597 elektromos autó tulajdonos.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
